angol romantikus vígjáték, 123 perc, 2016, 16 éven felüliek számára

A mindenki által jól ismert Bridget már megint szingli. Munkahelyi kollégái és barátai nagyban bíztatják hát, hogy így betöltvén a 43-at, és egyre közelebb a magányos halálhoz, találjon magának valakit. A projekt olyan jól sikerül, hogy egy fesztiválon egy tökéletesen vadidegen pasival jön össze, egy keresztelőn pedig a mi kedvenc Darcy-nkkal. Ezzel persze semmi probléma, csakhogy becsúszott egy gyerek, akit így „idős anyaként”, már meg is szeretne tartani. No de ki az apa? Végülis mindegy, hiszen mindketten örülnek a hírnek, sőt, egyenesen versengenek Bridget kegyeiért.

A Bridget Jones naplója kultfilm, egyszerűen klasszikus. Sajnálom, hölgyeim és uraim, de minden pozitív vagy negatív felhang nélkül azt kell mondjam, azt a filmet szó szerint mindenki látta. Ki ne emlékezne az alakformáló nagyi bugyis jelenetre, vagy a tűzoltó rúdon lecsúszásra. Arról már nem is beszélve, hogy a mérhetetlenül vicces magyar szinkron egy csomó addig nem létező káromkodást hozott be a köztudatba, hogy a hosszú listából csak a basztikuli-t említsem meg. A folytatás, a Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! már nem volt ilyen fantasztikus, mondhatni felejthetőre sikerült. De ez a mostani simán megugrott a lécet.

A Bridget Jones babát vár megáll a saját lábán. Nem támaszkodik az előző részekre, nincsenek kikacsintások, nincsenek visszautalások az előzmény poénjaira, egyszerűen működik. A történt persze ugyanaz pepitában, mint a korábbiak voltak, de ez egyáltalán nem számít, hiszen a korábbiakat sem a mélyenszántó történet miatt kedveltük. Rendkívül vicces a történet. Nem tudom megmondani, mikor nevettem ennyit egy filmen. Túlzás nélkül mondhatom, két percenként szakadt a röhögéstől az egész mozi. Bridget karaktere megtartotta a rá jellemző jegyeket, és ez tökéletesen tudta vinni az eseményeket. A szétbakizott munka, amit végzett, az általános esetlenség, ahogy pocsolyába esik, vagy bent felejti a táskáját a bankfiókban, ahová a kártyája nélkül nem tud visszamenni, tökéletes poénforrások.

De hová lett Daniel (Hugh Grant)? Mivel az ilyen jellegű pletykák egyáltalán nem izgatnak, fogalmam sincs, hogy a színésznek derogált játszani a folytatásban, vagy tényleg túl akartak már lépni Daniel és Darcy csatáján, mindenesetre a történet szerint Daniel repülőgép balesetben meghal. Majd a film úgy záródik, hogy egy újságcikkben olvashatjuk, hogy egy évvel később mégis életben találták. Ha ez egy utalás arra, hogy lesz negyedik rész is, amikor visszatér ő is újra a képbe, akkor mérhetetlenül csalódott leszek.

Van azonban két új karakter, akik szuperül feldobják a történetet. Patrick Dempsey, akit eddig talán leginkább a sármjáért szerettünk (nem hittem el, hogy ez megtörténik, de mikor félmeztelenre vetkőzött, többen hangos sóhajtással fejezték ki tetszésük, szóval azért csöppet pusztulásra van ítélve a világunk), de itt vicces, jól játszik, Colin Firth igazából képtelen versenytársa lenni, egy darab száraz kóró Patrick Dempsey mellett. Főleg a szülésfelkészítős jelenetnél jön ki ez nagyon, mikor a vicc kedvéért Patrick Dempsey azt hazudja, hogy ők egy meleg pár, és Bridget a béranya. A másik fantasztikus újdonság a szülésznőt játszó Celia Imrie. Őt egyébként is stabilan, jól játszó színésznek tartom, de itt különösen jól hozta a figurát, a cinikus és pikírt megjegyzésekkel szurkáló dokit.

Az egyetlen, ami nem sikerült olyan parádésra, mint vártam „csak” egészen jó lett, az az anyuka szála. Megszokhattuk, hogy nála mindig valami vad és vicces történik, ezzel most is megpróbálkoztak egy választás keretein belül, de sajnos lássuk be, ez azért sehol sincs a teleshopos „mosolygólánytól”. Illetve még valami: atya úr isten de megöregedett Colin Firth és Renée Zellweger!!! Szinte rájuk se lehet ismerni. Van egy nagyon rövid, tényleg csak pár másodperces bejátszás az első részből, és annál szembesültem végképp, hogy mennyit változott a kinézetük.

Hatalmas pirospont viszont a zenéért! Tökéletesen kiválasztott, szituációhoz passzoló, populáris zenék voltak a filmben. Egyszerűen énekelni kellett őket. Minden alkalommal, pont eltalálták mi való oda. Köszönöm szépen Craig Armstrong (Igazából szerelem, Ray, A nagy Getsby, és a héten megjelent Snowden film, amit már nagyon várok)! Álljon hát itt Lily Allentől a Fuck You, amit azóta hallgatok, hogy kiléptem a moziból:

Összefoglalás:

Milyen a film a saját kategóriájában (romantikus vígjáték)? Rendkívül vicces. Két óra garantált nevetés.

Milyen a képi világ? Nem kifejezetten meghatározó, de igényes.

Milyen a hangzás? Csodás, ahogy a nagy könyvben meg van írva.

Milyen a történet? Kicsit bugyuta, de lényegében jól működik.

Milyenek a színészek? Colin Firth borzalmas, nagyon kiöregedett ebből az egészből, de a többiek játéka kifejezetten jó.

Mikor ajánlom a filmet:

• kiváló első randi film, ezután garantáltan jó lesz a hangulat
• ha épp kövérnek, csúnyának és szerencsétlennek éreznéd magad, és leülnél valami elé egy doboz fagyival
• ha már az első Bridgetet is szeretted
• ha szeretnél jókat nevetni és kikapcsolódni