német-amerikai életrajzi dráma, 139 perc, 2015, 12 éven felülieknek

Snowden rájön, hogy az amerikai kormány tömeges megfigyelést végez szerte a világon. Nem csak célpont specifikusan, hanem egyszerűen válogatás nélkül mindent átkutat, e-maileket, chatet, közösségi hálókat, webkamerákat kapcsol be stb. Snowden úgy dönt, nem segédkezik tovább a privátszféra megsértésében és az alkotmánysértésben. Három újságíróval osztja meg tudását, és annak történetét, hogyan lett ilyen fiatalon kulcsembere a titkosszolgálatnak.

Nem szeretnék nagyon hosszan írni a filmről, leginkább azért, mert, nem rég került itthon moziba. Bár a sztorit lelőni nem igazán tudom, hiszen egy két éves esetről beszélünk, ami azért elég nagy port kavart. Minden esetre semmiképp ne menjetek el úgy megnézni, hogy halvány fogalmatok sincs a Snowden ügyről, mert nem fogja mélyrehatóan elmagyarázni a film, hogy mi hogyan, miért történik.

Őszintén szólva helyenként nem egészen értettem, hogy milyen rétegnek szól a film. Mármint, ha totál semmit sem értesz az informatikához, akkor azért ez a 139 perc elég lassan fog eltelni, és az egyetlen ütős a jelenet, a szexjelenet lesz, miközben Snowden azon agyal, vajon figyelik-e épp őket a laptopja kameráján keresztül. Ami valljuk be nem nagy esemény. Ha meg egészen járatos vagy, akkor viccesek lesznek a teljesen hasraütésszerűen választott parancsok a parancssorban, meg a titkosszolgálat egyik legmenőbb központjában a tetű lassan másoló windows 7-ek (!!!). És akkor csak nagyon kevés technikai bakit említettünk.

Persze mondhatnánk azt, hogy oké, oké, valahogy történt, nem így, de valahogy igen, és az átlag ember számára érthetővé kell tenni. De akkor meg minek is a film tulajdonképpen? Azt eddig is tudtuk, hogy „valahogy” történt. Azt meg igazán nem hiszem el, hogy úgy jutott ki a memóriakártya az adatokkal, hogy egy Rubik kockába rejtette, és az átvilágításkor odaadta a biztiőrnek, hogy addig játsszon vele. Szóval ez egyszerűen nonszensz. Ha ennyire egyszerűen kijátszható a titkosszolgálat egy hatalmas bázisa, akkor miért nem sétált be mindjárt pár terrorista a semmiből, hogy szeretnénk megnézni kicsit a gépeket, mi is ilyeneket szeretnénk otthonra, vagy nem is tudom…

Viszont Joseph Gordon-Levitt tökéletes választás Snowden szerepére, nagyon jól játssza a szociálisan kissé megrekedt zseni programozót. Bár én már annyira megszoktam az 500 nap nyárban alakított karakterként, hogy kicsit furcsa volt másban látnom. És akkor hozzárakják Shailene Woodley-t, akit a Csillagainkban a hiba és a Beavatott sorozat miatt sajnos sikerült ilyen gyerekszereplőként elkönyvelni, és a kapcsolatuknak olyan mérhetetlenül pedofil jellege lesz, holott a valóságban csak 10 év van közöttük.

Tegnap a Bridget Jones babát vár bejegyzésemben említettem, hogy ugyan az az ember, Craig Armstrong csinálta a két film zenéjét, szóval bizakodó voltam ezzel kapcsolatban is, hogy majd most is jó lesz. Sajnos ebben is csalódnom kellett. Egyszerűen drámaibb hatást akart elérni a zene, mint a képen láttunk, mint ami történt éppen. Mintha egy főzőműsor alá kevernénk a Bárányok hallgatnak zenéjét. Egész egyszerűen nem passzolt semmilyen szinten sem.

Őszintén szólva, csalódás nekem ez a film. Nem azt mondom, hogy nézhetetlen (eddig összesen három film volt életemben, amit képtelen voltam végignézni), egynek elmegy, de azt hiszem, nem érte meg moziban megnézni. Így pár óra elteltével sajnos azt kell mondanom, hogy nincs egyetlen olyan jelenet sem, ami beugrana, hogy hűűű ez nagyon klasz volt. Azt hiszem, lehetett volna még kicsit várni ennek a filmnek az elkészítésével, hogy valamivel távolabbról szemlélhessük az eseményeket, hogy látszanak a következmények, hogy több mindent el lehessen mondani egészen konkrétan, és ne csak ilyen sötétben tapogatózós, hát, vagy ez volt, vagy nem…. legyen a dologból.

Összefoglalás:

Milyen a film a saját kategóriájában (életrajzi dráma)? Pontatlan, a valóságtól helyenként lényegesen eltérő, ami zavaró, holott nagyon érdekes történetet dolgoz fel.

Milyen a képi világ? Megpróbáltak egy két menőnek látszó animációt belecsempészni, a kapcsolati hálók, a lehallgatások ábrázolására, de nem erőltették meg magukat különösebben.

Milyen a hangzás? Sajnos várakozáson alul, kifejezetten bosszantó.

Milyen a történet? Fontos és érdekes, de túl sok részletet titkolnak el, változtatnak meg.

Milyenek a színészek? Joseph Gordon-Levitt jól játszik, ügyesen elviszi a hátán a történetet.

Mikor ajánlom a filmet:

• ha értesz kicsit az informatikához
• ha követted valamilyen szinten a Snowden ügyet
• ha már felkerült az internetre…